Buszgate-tel kezdte, szakaszgyőzelemmel zárta Korzikát az Orica a 100. Tour de France nyitányán. A sárga trikó Jan Bakelants-on van, és még a kutya is megmenekült.

busz.jpg

Az ember látja maga előtt Christian Prudhomme Tour-igazgatót, ahogy a stábbal eltervezi a jubileumi Tour de France korzikai nagy rajtját: „Cavendish minden idők egyik, ha nem a legnagyobb sprintere. Ha minden évben prológgal, vagy egy komolyabban emelkedő befutóval kezdünk, mint 2008-ban és '11-ben, az életben nem lesz rajta a sárga trikó. Legyen teljesen sík az első szakasz, behúzza és kész. Megérdemli.” (Elégedett bólogatás mindenki részéről.) „Folytassuk egy olyan etappal, amit úgysem fog kibírni egyetlen Saganra veszélyes sprinter sem. Neki is kijárna a sárga ezen a Touron. Milyen jó lesz visszanézni ötven év múlva, hogy lám, a 2010-es évek egyik legnagyobb bringása pont a jubileumin vehette fel először a „maillot jaune-t”.” (A többiek a bólogatás mellett már egy visszafogott ühümmel is alátámasztják a főnök elképzeléseit.) „A harmadik napra meg tegyünk be a cél előtt nem sokkal egy komolyabb emelkedőt, lejtmenetben Chavanel az egész mezőnyben a legjobb. Ott elhúz, aztán megnyeri. Csak kéne egy hazai siker is!” Az asztalnál ülők már-már összecsapják a két kezüket örömükben, de helyette inkább a boldogság könnycseppjeit próbálják elmorzsolni a szemükből, annyira meghatódnak a tökéletes terven. Viszont a kerékpársportban a papírforma sokkal sűrűbben borul fel, mint valósul meg.

Más kérdés, hogy előzetesen ember nem gondolta volna, hogy az első szakaszon lesz egy BUSZ!!, amely a késésből fakadó nagy siettségében- szegény újonc sofőrjével, aki élete első Tourjának első napján elérte, hogy híresebb legyen, mint a verseny 99 éves történetében dolgozó összes kollégája együttvéve- nem veszi észre, hogy nem fog elférni a szponzortábla alatt... Jött a matek, idézet az Orica egyik kocsijából: „A 3km-es kapunál lesz a cél. -Igen? -Igen. Nem lehet az eredeti célban, mert azt elállja a buszunk.óóóó b..... meg!” 5 perccel később: „Elvitték a buszt, mégis az eredeti célban lesz a befutó.- Oké...Hogy mi? Az eredeti célban?! Srácok! Az eredeti célban lesz a befutó!” Ugyanebben a pillanatban egy óriási bukás történik a mezőnyben, aminek következménye, hogy sem Sagan, sem Cavendish nem hajrázhat a sárgáért, ráadásul Greipel váltója is tönkre megy, így végül a remekül helyezkedő Argos sprintere, Marcel Kittel szerzi meg. Amíg ő örül, többen bosszankodnak, főleg azok, akik nagyon rosszul jártak. Tony Martin annyi sérülést szedett össze, ami itthon egy teljes délelőttöt lefoglalna a balesetin, Geraint Thomas a medencecsontját törte, de egyikük sem adja föl. (Utóbbi még anyukája kérésére sem.)

 

Jön a második nap (ez lett volna Sagané). Minden megy rendje és módja szerint, az igen hamar kialakuló grupettóban a megkülönböztető trikók sűrűsége a legkeményebb alpesi szakaszokat idézi, a szlovák pedig elől teker. A mezőnyt egy kisebb csoport előzi meg, amely öt kilométerrel a cél előtt elhalad egy kutya mellett, aki nyilván megirigyelte Gary-sofőrtől a hírnevet, így berohant a 65km/h-val száguldó versenyzők elé... Szerencsére a gazdája nem etette úgy túl, hogy ne tudjon gyorsan mozdulni, az utolsó pillanatban kirohant az út szélére, így hála Istennek senkinek sem lett baja. Az üldözés folytatódik, igaz, az utolsó másfél „kőre” már csak Irizar Jan Bakelants maradt, aki nem sokkal ugyan, de megelőzte a többieket, így 5 éves profi karrierje első győzelmének, és az ezzel járó sárga trikónak örülhet. „Ha valaki azt mondta volna Neked ma reggel, hogy este rajtad lesz a sárga, mit csináltál volna.? - Azt válaszoltam volna, hogy őrült vagy! Kussolj, és tűnj el innen.. :-). De ha már így alakult, biztosan benne fogok aludni.”- szólt a beszélgetés az érezhetően nagyon megkönnyebbült belgával.

Oricás kutya.jpgJött a harmadik nap (A Chavanel-féle). Itt is egészen jól haladunk a megvalósítás felé, az utolsó emelkedőről a hatszoros francia bajnok száguld le másodikként, előtte csak a pöttyösre rákattanó honfitárs, Pierre Rolland halad. De ezúttal nincs annyi erő az Omega kerékpárosában, hogy elsőként érjen célba, mezőnyhajrá lesz. Cavendish, Greipel, Kittel, Degenkolb ezúttal sincs elől, de Sagan így sem tud nyerni: Simon Gerrans egy szűk fél kerékkel megelőzi, ezzel megszerezve az első ausztrál csapat által elért szakaszgyőzelmet a Tour de France-on.

 

5 millió eurójába került Korzikának ez a három nap. Cserébe kaptunk egy csomó felejthetetlen pillanatot, izgalmat, és egy igen komoly késztető erőt a spórolásra, hogy egyszer eljuthassunk oda. Ugyan semmi sem bizonyítja, hogy valóban elhangzott egy, a fentiekben elképzelt beszélgetés Prudhomme-ék körében. De ha igen... A szomorú bukásoktól eltekintve- amikre a célmizéria nélkül is jó esély lett volna- egy cseppet sem lehet bánni, hogy nem valósult meg. Kedden csapatidőfutam. Ki tudja, milyen meglepetéssel...

A bejegyzés trackback címe:

https://tour.blog.hu/api/trackback/id/tr735387095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

seniorita 2013.07.02. 12:09:03

ez az orica mezes kutyás fotóboltos csoda zseniális! hangosan felnevettem miatta :D

gabesz: 2013.07.02. 15:01:02

Jó írás.. és nagyon jók a back stage videók.

"... Fruit..." Hahaha. :)
süti beállítások módosítása